Ismerkedjünk!

Egy hete, vasárnap este meghitt hangulatú, családias kerti beszélgetést terveztünk a Csobi képviselőjelöltjeivel való ismerkedésre. Az esemény nyitott volt, de limitált - a befogadóképesség okán. Akkor megtelt a kis szaletli, és plusz ülőalkalmatosságokkal kellett igazodni az érkező vendégek számához. Az este baráti hangulatban, nagyon hasznosan telt, a múlt néhány eseményén túl a jövőt vázoltuk fel, és válaszoltunk a lakossági kérdésekre. Tanulságképpen a következő alkalmat már közterületre szerveztük, nehogy helyhiány alakuljon ki - és milyen jól tettük!

Most, amikor ezeket a sorokat írom, még teljesen az esemény hatása alatt állok. Egyszerűen fantasztikus volt ez az estébe nyúló délután! Gondoltuk, hogy többen leszünk, ezért vittünk 4 kempingszéket, és 3 kerti műanyag széket is, hogy a fix padokkal együtt körben tudjunk elhelyezkedni. A hely megtelt, pedig a padokon négyesével ültünk, sőt végül állva igyekeztem moderálni a beszélgetést, ami minden várakozásomat felülmúlta - remélem, más is sikerként élte meg 🙂

A kritikusabb hangvételű kérdések is remek beszélgetéseket indítottak el, és szerencsére lehetőséget nyitottak még mélyebb betekintést adni a terveinkbe, amik tele vannak kreativitással. Szó volt a helyi társadalmi rétegek egymás mellett éléséről, a gyerekek szegregációmentes oktatásáról, az önszerveződő csoportok döntésekbe való bevonásáról, és a falu jellegének lehetséges irányairól is. Kérdések, ötletek, ajánlások, jó példák hangzottak el. Szóba került az iskola, a Csobánkáról sokaknak hiányzó Lidl, fagyizó, étterem, a kultúrházban egykor tartott éjszakába nyúló bulik, az autentikus, erősítő nélküli, hangszeres cigányzene, de még a település legkülönbözőbb részein lakó gyerekkori ovis-, vagy éppen iskolatársak is.

Egyetértek Tiborral:

„Több ilyen beszélgetés kell. Nem szeptember 13-ig, hanem szeptember 13-tól.”