Egy falu természeti kincsei – egy döntés súlya

A természet nem tud szót kérni a testületi ülésen. De mi igen. Évek óta hiányzik a természetvédelmi törvényben előírt helyi természetvédelmi rendelet Csobánkán, miközben fák tűnnek el, patakpartok változnak meg, értékes élőhelyek sérülnek.

Az alábbiakban közzétesszük a képviselő-testületnek küldött levelünket:

---

Tisztelt Képviselő-testületi Tagok!

A Csobi Egyesület nevében eljárva szeretném felhívni a tisztelt Képviselő-testületi Tagok figyelmét a helyi jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó önkormányzati feladatokra és az ezzel járó esetleges felelősségi kérdésekre. Bízom abban, hogy az alábbi szakjogász segítségével készített rövid jogi elemzés érdemben segíti majd a 62/2025. számú előterjesztéssel kapcsolatos döntéshozatalt.

2025. május 29. napján tartott rendes képviselő-testületi ülésen 62/2025. számon előterjesztésre került Csobánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének helyi jelentőségű védett természeti területté és természeti emlékké nyilvánításáról szóló rendelet tervezete (a továbbiakban: Természetvédelmi rendelet). Az ülésen a Természetvédelmi rendelet nem került elfogadásra, a testület 2025. június 19-re halasztotta döntését.

Az alábbi összefoglaló kifejezetten az Ybl-villa parkja elnevezésű területre vonatkozóan tartalmaz konkrét megállapításokat, de a kifejtett helyi jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó önkormányzati jogok és kötelességek általánosságban is irányadóak.

1. Az Ybl-villa parkjára vonatkozó jelenlegi szabályok

Az ún. Ybl-villa parkja három földrészletből áll, amelyek a Dera patak két oldalán terülnek el. A földrészletek helyrajzi számai 551, 605/1 és 605/2.

Csobánka 2016-ban elfogadott Környezetvédelmi Programja helyi természetvédelmi területként rögzíti a 605 helyrajzi számú területet, míg az 551 helyrajzi számú terület természetvédelmi oltalom alá helyezése akkor még csak tervként szerepelt. ¹

Csobánka Község Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 10/2016. (XI.25.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) függelékében szereplő táblázata szerint mindhárom helyrajzi számmal rendelkező terület helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül. Az 551. hrsz. terület a HÉSZ 16/2023 (XII.15.) önkormányzati rendelettel történő módosítása értelmében 2023. december 16. napjától került feltüntetésre a HÉSZ vonatkozó táblázatában.

Az ingatlan nyilvántartásban fellelhető adatok szerint a 605/1 és 605/2. helyrajzi számú területekre vonatkozóan a helyi jelentőségű védett természeti terület státusz a tulajdoni lapokon bejegyzésre kerültek. Az 551 helyrajzi számú területre vonatkozóan a helyi oltalom ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése elmaradt.

A HÉSZ 59. §-a szerint az Ybl-villa kertje különleges beépítésre nem szánt kert területek övezetenként van besorolva. A különleges beépítésre nem szánt kert területek övezetét, azok telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereit a 16. táblázat tartalmazza. A 16. táblázat szerint a beépíthető legkisebb telek területe 30 000 m2. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a jelenleg hatályos előírások szerint az Ybl-villa parkjában nem lehet építkezni, mivel a terület teljes területe sem éri el a 30 000 m2-t.

Összefoglalva tehát jelenleg mindhárom az Ybl-villa kertét alkotó terület helyi jelentőségű védett természetvédelmi területnek minősül. A helyi oltalom fennállásától függetlenül a kérdéses területen a jelenleg hatályos HÉSZ előírásai szerint építkezni nem lehet.

2. A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségek

A HÉSZ 3. függelékében szereplő táblázat adatai szerint az Ybl-villa parkját alkotó mindhárom helyrajzi számmal rendelkező terület helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül. Ennek megfelelően a jelenleg előterjesztés alatt álló Természetvédelmi rendelet és a vonatkozó kezelési terv megalkotása Csobánka Község Önkormányzatának egy már fennálló jogszabályi kötelezettségének az orvoslására szolgál. A Természetvédelmi rendelet elfogadásának hiányában az illetékes Kormányhivatal törvényességi eljárást kezdeményezhet az önkormányzattal szemben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) előírt kötelezettségeinek elmulasztása miatt.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, vármegyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője működése jogszerűségének biztosítása. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az önkormányzati szervek működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; döntéseinek jogszerűségét, valamint jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének teljesítését.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a 2024. évi ellenőrzési munkatervében feladatul tűzte a kormányhivataloknak, hogy törvényességi felügyeleti jogkörben vizsgálják meg a helyi önkormányzatok által a helyi jelentőségű védett természeti terület jogi szabályozását tartalmazó önálló rendeleteit, valamint a más tárgykörben alkotott rendeletek helyi természeti védettséget kijelölő szabályokat tartalmazó rendelkezéseit (jellemzően HÉSZ, településképi rendelet vagy környezetvédelmi tárgyú rendelet) a Tvt. rendelkezéseire figyelemmel. Ennek megfelelően amennyiben eddig célellenőrzés nem történt, akkor az várható. Ha pedig a célellenőrzés már megtörtént, akkor a második ütemben annak a kérdésnek a folytatólagos vizsgálata várható, hogy a jogharmonizáció, valamint a szükséges rendeletmódosítások – a törvényességi felügyeleti eljárások során alkalmazott eszközök eredményeképpen – jogszerűen megtörténtek-e.

Tehát a fentiek alapján felhívjuk a figyelmet arra, hogy a már fennálló helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek jogi rendezése erősen javasolt, az egy régóta fennálló önkormányzati mulasztás orvoslását szolgálná. Ahogy azt a Természetvédelmi rendeletre vonatkozó előterjesztés is leírja, a természetvédelmi oltalom alá helyezéshez szükséges a Tvt.-ben meghatározott eljárást lefolytatni és a természetvédelmi oltalmat külön rendeletben szabályozni. Ezért javasoljuk az eljárást lefolytatni és jogszerűen elfogadni a Természetvédelmi rendeletet. Ezzel az Önkormányzat a Tvt. vonatkozó előírásainak felelne meg, a helyi jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozó eljárásait és döntéseit hozná összhangba a törvényi előírásokkal.

Hangsúlyozni szükséges továbbá azt is, hogy a Tvt. értelmében a meglévő védelem feloldása nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetben. A Tvt. 24. § (4) bekezdése szerint az oltalom megszüntetésére csak akkor kerülhet sor – legyen szó akár helyi vagy országos szintről –, ha azok a természetvédelmi szempontból jelentős indokok, tények és körülmények már nem állnak fenn, melyek annak idején a védettséget megalapozták. Tehát a védettség megszüntetésére kizárólag olyan esetben kerülhet sor, ha a védetté nyilvánítás indokai már nem állnak fenn, mert az ezzel ellentétes döntés az Alaptörvény rendelkezéseibe - így különösen a védettségi szinttől való visszalépés tilalmába is - ütközhet. Ezt az értelmezést az Alkotmánybíróság már a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában megerősítette. Az előzőek alapján ki kell emelni, hogy a természetvédelmi oltalom feloldásának egyéb, más indoka nem lehet, vagyis azt jogszerűen más – tehát nem természetvédelmi – indokokkal nem lehet alátámasztani. Azt nem teszi lehetővé sem új rendezési terv, sem más fejlesztési elképzelés, kizárólag a természetvédelmi indokok és szempontok megszűnése. A védelem feloldásának indokoltságát és szükségszerűségét (miként a védetté nyilvánítást) minden esetben szakmailag, vagyis erre jogosult szakemberek által készített dokumentációval kell alátámasztani.

A Csobánka Község Önkormányzat által megrendelt szakértői vélemény az abban felsorolt területek - köztük az Ybl-villa parkját - védelemre érdemesnek találta. Ezért ezen területeken a már fennálló természetvédelmi oltalom feloldása jelenleg fel sem merülhet.

A jövő nemzedékek szószólója helyi védett természeti területekkel kapcsolatban kiadott elvi állásfoglalásának (Ügyszám: AJB-1965/2022) 7. pontjában a védett területek védettségének megszüntetésével kapcsolatban a következőket jelentette ki, megerősítve a fentiekben előadottakat: “Hangsúlyozni szükséges, hogy a Tvt. előírása alapján a védelem feloldása (visszavonása) csak abban az esetben lehetséges, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják.”

A jövő nemzedékek szószólója továbbá megállapította, hogy: “Mindezek alapján aggályos az olyan jog-gyakorlat, amely az önkormányzati védetté nyilvánító rendeletet szabadon módosítható normaként kezeli, és nem veszi figyelembe a Tvt.-nek a védettség feloldására vonatkozó előírásait. Az ilyen aggályos eljárások miatt a működési terület szerinti NPI felhívással élhet az érintett önkormányzatokhoz, illetve azok eredménytelensége esetén bejelentést tehet az illetékes kormányhivatalnak.”

A szószóló állásfoglalásának megállapításából is az következik, hogy a Tvt. szabályait a helyi védelem megszüntetésekor nem érvényesítő önkormányzattal szemben a kormányhivatal feladata fellépni, a helyi természetvédelmi oltalom által védett területek köre pedig nem szabadon módosítható.

3. Természetvédelmi korlátozás által okozott kártalanítási kötelezettség

A 2025. május 29. napján tartott rendes képviselő-testületi ülésen az Ybl-villa parkjának tulajdonosa jelezte azon szándékát, miszerint kártérítéssel fog élni, amennyiben a Képviselő-testület elfogadja a Természetvédelmi rendeletet.

Ezzel kapcsolatban felhívjuk a Képviselő-testület figyelmét az alábbi szempontokra.

A természeti értékek megóvásában minden érintettnek, így a terület tulajdonosainak, használóinak, kezelőinek valamint az állam minden szereplőjének közre kell működnie a közös örökségünkért viselt társadalmi felelősségvállalás jegyében. Az Alaptörvény, a vonatkozó Alkotmánybírósági határozatok, a Tvt. és számos más jogszabály kiemeli a biológiai sokféleség megőrzésének kiemelt jelentőségét és nevesíti mindenki kötelezettségét a biodiverzitás és az Alaptörvény P) cikkében felsorolt értékek védelmére, fenntartására és jövő nemzedékek számára való megőrzésére.

A védett természeti területek vonatkozásában a természetvédelmi célú korlátozásokra alapított kártalanítási szabályokat a Tvt. 72. §-a tartalmazza.

A Tvt. előírásai alapján egyes esetekben a tulajdonosnak kártalanítási kötelezettség nélkül tűrnie kell a tulajdonát érő korlátozásokat, míg más esetekben a korlátozások bizonyos szintjéhez a jogszabály már kártalanítási kötelezettséget társít. A Tvt. 72. § (1) alapján a védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos vagy – amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi – a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni. A kártalanítást azonban a Tvt. 72. § (2) bekezdése az ott felsorolt esetekben kizárja. Ezek közül a jelenlegi esetben a legjelentősebb rendelkezés a Tvt. 72. § (1) a) pontja szerinti előírás, amelynek értelmében a védett természeti területen a természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet. Tehát amennyiben egy adott védett természeti területre kizárólag olyan jellegű korlátozásokat ír elő egy rendelet, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy ott természeti kár ne keletkezzen – pl. védett növények vagy állatok élőhelye ne semmisüljön meg – akkor ezek a korlátozások nem keletkeztetnek kártalanítási jogosultságot a tulajdonos oldalán. Az is hangsúlyozandó, hogy amennyiben valamely esetben kártalanítási jogosultság meg is állapítható lenne, akkor a Tvt. és a vonatkozó bírósági gyakorlat szerint az csak kizárólag a tényleges kárra vonatkozhat, az elmaradt haszonra nem. Tehát a kártalanítás mértéke csak a tényleges és dokumentált kár lehet, az elmaradt haszon nem érvényesíthető. A kártalanítási igény csak akkor érvényesíthető, ha a tulajdonos/jogszerű földhasználó bizonyítékokkal is alátámasztja a jogszerűen elrendelt korlátozás, tilalom és az őt ért kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést. Tehát megállapítható, hogy a tulajdonos az adott területre vonatkozó jövőbeni elképzeléseitől való elesése nem keletkeztet a Tvt. által elismert tényleges kárt.

Hangsúlyozandó, hogy a természetvédelmi oltalom nem jelenti azt, hogy a tulajdonos ne használhatná a területet. Ez csupán azt jelenti, hogy a területet a helyi jelentőségű védelmet elrendelő rendelettel és a kezelési tervvel összhangban hasznosíthatja.

Összegezve tehát megállapítható, hogy a Tvt. értelmében, amennyiben a Természetvédelmi rendeletben és a kezelési tervben előírt korlátozások a természetvédelmi kár megelőzése érdekében szükségesek, akkor azok nem keletkeztetnek kártalanítási jogosultságot a tulajdonos oldalán.
Alappal vetődik fel viszont az Önkormányzat egyéb kötelezettségei megszegésének kérdése, amennyiben az önkormányzat a jelenleg már fennálló helyi jelentőségű védelemben részesülő területek körét szakmai indokok nélkül csökkentené. Ez esetben az új Természetvédelmi rendelet előírásaival kapcsolatban felvetődik az Alaptörvény P) cikkének vagy a visszalépés tilalmának sérelme, amely akár az önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását is eredményezheti.

---

Őszintén bízom abban, hogy a jelen rövid jogi összefoglaló érdemben segíti a tisztelt Képviselő-testületi Tagok munkáját és Csobánka helyi jelentőségű védett területeinek jogi szabályozása a Tvt. előírásaival összhangban a közeljövőben megnyugtató módon rendezésre kerül.

Tisztelettel:
Béres Andrea
elnök