Csobánka helyi jelentőségű természetvédelmi területei és értékei

Az alábbiakban bemutatjuk Csobánka helyi jelentőségű természetvédelmi területeit és egy külön fejezetben védett értékeit (különleges fák). A térképek alatt a megjelölt területekről/értékekről leírást és fotókat is talál.

Védett területek:

1. Milleniumi Hétvezér park

A falu központjában fekvő kis park zöld szigete a hétköznapoknak, ahol idős tölgyfák adnak árnyékot és madarak fészkelnek. Bár a szakmai értékelés szerint nem számít kiemelkedő természetvédelmi értéknek, zöldfelületként való megtartását korábban is javasolták. A park fontos szerepet játszik a természet közelségének megőrzésében és a városi madárfajok élőhelyeként.

2. Ybl-villa egykori kertje (Vargha-kert)

A Fő út és a Dera-patak között fekvő zöldterület egykor dísznövénykertészetként működött, ennek öröksége ma is érzékelhető a sokféle növényfajban. A szakértői felmérés során egy védett növényfajt (nemes májvirág) is találtak, és több idős díszfa – például páfrányfenyő – is különleges értéket képvisel. A területet 9 madárfaj használja, köztük 8 védett. Helyi védelem alatt áll, értékét növeli a patak közelsége, a történeti háttér, illetve az a tény, hogy a Dera patak menti ökológiai folyosó egy kiszélesedő részét jelenti ez a terület.

3. Margit-ligeti kastély parkja

A kastély körüli park változatos élővilágot rejt: 106 növényfajt azonosítottak, köztük több védett orchideafajt (madársisakokat) is. A dombtetőn elhelyezkedő erdős rész különösen értékes, természetességi állapota magas. Bár a kastély körüli terület gondozottabb és kevésbé természetes, a park egészét tekintve fontos zöldfelület, melyet érdemes megőrizni és kíméletesen kezelni. A védelem alatt álló rész mellett további élőhelyek is javasoltak védelemre.

4. Hubertusz-kápolna környezete

A Dera-patak fölé magasodó dombtetőn álló kápolna környezete csendes, nehezen megközelíthető terület, amely éppen emiatt őrzött meg sok természeti értéket. A szakértői felmérés három védett növényfajt is talált itt – többek között hóvirágot és nagy ezerjófüvet. A tölgyesek jó állapotúak, két barlang is található a területen, melyek ex lege védelem alatt állnak. A kápolna körüli nyílt foltok kaszálása és a természetbarát kezelés segítheti az értékek fennmaradását.

5. Dera- és Kovácsi-patak és környezete

A Dera-patak és mellékvize, a Kovácsi-patak Csobánka zöld szívverése: több mint 2,5 km hosszan kanyarog végig a falun, változatos élőhelyeket hozva létre. A vízfolyás mentén védett halfajok, kövi rák, szitakötők és számos madárfaj él, amelyek még belterületi környezetben is megtalálják itt a helyüket. A patak egyes szakaszai természetes medrűek, gazdag növényzettel – más részeken burkolt, de még így is fontos ökológiai folyosóként működik.

Ez a terület nemcsak természeti értékei, hanem elhelyezkedése miatt is kiemelkedő: összeköti a bel- és külterületi élőhelyeket, hűsíti a települést, és esztétikai, rekreációs szerepe is jelentős. Helyi védelme nemcsak a fajok miatt fontos, hanem azért is, hogy a jövő generációi is élvezhessék a patak közelségének értékét.

6. A szerb ortodox templom kertje

A templom mögötti, parkosított kert jól megőrzött zöldfelület a Főtér közelében. Bár természetvédelmi szempontból nem számít kiemelkedőnek, a terület öreg diófája egyedileg is védelemre javasolt – ez a kert igazi botanikai értéke. A kertben előforduló madárfajok száma kevés, de mindhárom megfigyelt faj védett. Fontos, hogy a kertet a jövőben is kíméletesen kezeljük, hiszen nemcsak zöldfelületként, hanem történeti-kulturális térként is jelentős.

7. A római katolikus templom kertje

A templom előtti parkosított terület gondozott, esztétikus zöldfelület a település szívében. Bár természetvédelmi szempontból nem kiemelkedő, dísznövényei és fái kellemes környezetet teremtenek a közösség számára. A kertet rendszeres fűnyírás és fenntartás jellemzi, ezért főként városi madárfajok jelennek meg benne. Értékét elsősorban közösségi térként és a település klímáját enyhítő zöldfelületként őrzi.

8. Cserkészpark

A Dera-patak partján, a Fő út mentén fekvő terület egyszerre hordoz épített és természeti elemeket. Bár jelentős része – például az épületek, parkoló és a felújítás alatt álló főépület – erősen bolygatott, mégis külön figyelmet érdemel a patak és a régi kápolna közötti háromszögletű zöld sáv. Itt védett hóvirág és több üde erdei növényfaj él, a környezet természetessége ehhez a folthoz kötődik.

A terület leglátványosabb természeti értékei a hatalmas, idős platánfák, amelyek önmagukban is védelemre javasolt egyedek. A park madártani szempontból is jelentős: 14 védett madárfajt figyeltek meg itt, melyek a patak menti sáv és a fák révén találnak fészkelő- és táplálkozóhelyet.

Különösen fontos a terület ökológiai szerepe: kapcsolatot teremt a Dera-patak menti élőhelyek és a környező zöldterületek között. Ez a zöld összeköttetés lehetőséget biztosít a fajok mozgására, élőhelyek közötti átjárásra, ami egy sűrűbben beépített településrészen különösen értékes. Érdemes tehát a megmaradt zöld sávot és az idős fákat természetbarát módon kezelni és megőrizni.

9. Holdvilág-árok csobánkai szakasza (Nádas utca)

A Holdvilág-árok a Dera-patak egyik mellékvízfolyása, amely a Margitligeti kastély parkja és a Hubertusz-kápolna között húzódik, rövid, de annál értékesebb szakaszon. A csobánkai rész mintegy 250 méter hosszú, mégis változatos élővilágot rejt: megtalálható benne például a védett hóvirág és mocsári csorbóka, valamint kimutatták a kövi rák jelenlétét is – ami különösen értékessé teszi a patakot.

A keskeny növénysávban sok természetes növényfaj él, bár a terület bolygatottsága (út, ingatlanok, parkolás) nyomot hagy a fajösszetételben. A megfelelő kezeléssel (például idegenhonos fajok visszaszorítása, taposás csökkentése) azonban ezek az élőhelyi hatások mérsékelhetők, és a terület természeti állapota hosszú távon is fenntartható.

Különösen fontos, hogy ez a kis vízfolyás összeköti a Margitligeti parkot és a Dera-patakot, vagyis ökológiai hálózati szerepe jelentős. Az ilyen összekötő elemek biztosítják, hogy a természet ne elszigetelt szigetekből, hanem élő rendszerekből álljon, ahol a fajok szabadon mozoghatnak. Ezért is kiemelten fontos ennek a patakszakasznak a helyi védelme.

Jelenleg nem védett, de a természeti állapotfelmérés alapján védendő természeti érték, a helyi védett területek közé való felvétele javasolt.

Védett értékek:

(A) Fő úti idős csertölgy

Csobánka Pomáz felőli kapujában, az út jobb oldalán áll egy hatalmas, 1 méteres törzsátmérőjű, 18-20 méter magas fa. A hely adottságai miatt a fa nagyon szép, törzse és ágai egészségesek.

A fa bőven terem, így rengeteg utódja található a rézsűben, az út szélén és az árok mentén. Sajnos azonban ezek a fiatal hajtások a rendszeres kaszálás miatt nem tudnak felnőtt fává cseperedni.

(B) Fő úti középkorú csertölgy

A hajdani cserkészpark kapuja mellett egy kb. 60-70 cm törzsátmérőjű, 14-16 méter magas csertölgy áll.

A fa törzse, lombkoronája szép és egészséges, ugyanakkor az út felőli oldalán láthatóak a visszavágott ágak nyomai, melyeket feltehetően a közlekedés biztosítása miatt kellett eltávolítani. Az alsó ágak egy része szárad. Bőven terem, a tövében számos fiatal csemete hajt ki.

(C) Volt cserkészparki platánok

A felmérés során tizenhárom, 18-22 méter magas és 70-140 cm átmérőjű platánfát azonosítottak, melyek egy hajdani park maradványai. A fák külsőleg jó állapotban vannak.

A platánok helyi védelemre javasoltak, mivel koruk, méretük, esztétikai és kultúrtörténeti értékük kiemelkedő, még annak ellenére is, hogy nem őshonos fajok. Fontos megjegyezni, hogy a fákban található száraz ágak és odúk természetvédelmi szempontból értékes élőhelyet jelentenek, ezért nem tekinthetők károsnak.

(D) Szerb ortodox temető fái

A temetőben két idős erdei fenyő (Pinus sylvestris) védetté nyilvánítását javasolták. Ezek a fák 15 méter magasak, 70-80 cm törzsátmérőjűek, fizikai állapotuk jó.

A két fenyőn kívül más, értékes, idős fák is találhatók a temetőben, amelyek szintén védelemre érdemesek:

• Egy 18-20 méter magas, 70 cm átmérőjű kislevelű hárs, amely jó állapotban van.
• Három vadgesztenye, amelyek magassága 14-18 méter, törzsátmérője 60-70 cm.
• Egy kéttörzsű vadgesztenye, amelynek törzsátmérője 20-40 cm, és szintén jó állapotú.

(E) Római katolikus temető fái

A köztemető területén sok idős, jó állapotú fa áll, amelyek védelemre érdemesek. Ezek között korai, hegyi és mezei juharok, valamint vadgesztenyék találhatók.

A fák nagy száma és egységes kezelése miatt az egyedi védelem helyett a fák együttes, csoportos védelmét javasolják a szakemberek. A fák jellemzően 18-20 méter magasak, 50-70 cm törzsátmérőjűek, és többségük egészséges.

(F) Táncsics utcai eperfa

Ez a eperfa a Táncsics és a Bem utca közötti névtelen utca Táncsics utcai végén, egy meredek lejtőn áll. A korábbi mérések 80 cm-es átmérőt állapítottak meg, de a 2024-es felmérés során ez az érték 80-100 cm volt.

A 10-12 méteres magasságával a fa inkább alacsonynak, terebélyesnek és ferdének mondható. Ez a növekedési forma valószínűleg a meredek lejtőnek, illetve a korábbi metszéseknek köszönhető. A fa torzult megjelenése és a tájidegen mivolta ellenére érdemes a megtartásra, sőt akár a jogi védelemre is.

(G) Szerb templomkert diófája

A templomkertben két diófa is található. Az út felőli, egészségesebb, jó növekedésű fát helyi védelemre javasolták. A fa korábbi 70 cm-es törzsátmérője 70-80 centiméterre nőtt, magassága pedig körülbelül 20 méter. Mivel az egyik ága eléri a templom tetejét, kíméletes, szakszerű metszés javasolt. A fa egészséges, hatalmas méretű és szép, annak ellenére, hogy egy korábbi nagyméretű metszés nyoma látható a törzsén.

A másik diófa, ami a templom mögött van, kedvezőtlenebb körülmények között áll, de szintén érdemes a kíméletre, a koránál és az általa nyújtott árnyék miatt. Az ő esetében is szükséges lehet az ágak szakszerű metszése, mert eléri egy másik épület tetejét.

(H) Béke úti nagylevelű hárs

A Béke utca 15. szám alatti lakóház előtt, a kerítés mellett álló fa külső jegyei alapján jó állapotú és egészséges. A fa a környezeti kihívások ellenére is szépen fejlődik, hatalmas termetű, így a védelemre érdemes. Törzsátmérője 70-80 cm, magassága pedig körülbelül 20 méter.

Bár a fa gyökérzete részben a járda és az utca burkolata alatt van, a törzse körüli kerítést a fa védelme érdekében áthelyezték. A fa terebélyes koronája átnyúlik a szomszédos telek és a magánház teteje fölé, emellett a közelben egy vízakna is található.

(I) Szerb téri vadgesztenyék

Két vadgesztenye áll egy utak által határolt kis zöld szigeten, melyek törzsátmérője 50 és 60 centiméter, magasságuk pedig 10-12 méter között van. A fák a burkolat széléhez közel helyezkednek el, ami korlátozza a gyökérzetük vízellátását.

(J) Páfrányfenyők az Ybl-villa kertjében

Két, helyi védelemre javasolt páfrányfenyő (Ginkgo biloba) áll a 605/1-es helyrajzi számú területen. A fák mintegy 20 méter magasak, törzsátmérőjük 40-50 centiméter.

Ezek a fák az egykori kert legimpozánsabb példányai közé tartoznak, lombkoronájuk összeér. Bár a faj Kínából származik, és így tájidegen, védelemre érdemesnek tartják. A páfrányfenyő egy ősi faj, különleges levelei miatt dekoratív, és jól tűri a városi környezetet.