Falusi élet képe: az elemző munka főbb megállapításai és javaslatai
Egy településfejlesztési célú elemzés során hat fiktív karaktert vizsgáltunk meg, akik a falu lakosságának főbb típusait reprezentálják:
- Júlia - Gyesen lévő anyuka
- Bea - Hátrányos helyzetű egyszülős család
- Piri néni - Nem dolgozó nyugdíjas
- Péter - Ingázó dolgozó
- Anett - Közintézménybe járó gyermek szülője
- Domi - Helyi/közeli suliba járó tinédzser
A vizsgálat célja a szereplők prioritásainak, kihívásainak és a lehetséges megoldások feltérképezése volt. Az elemzés rávilágított, hogy a falu megtartó ereje a szociális-logisztikai problémák enyhítésén és a közösségi kohézió erősítésén múlik.
Főbb megállapítások: a lakossági prioritások három fókuszpontja
Az adatok alapján a lakosság igényei három fő kategóriába sorolhatók:
A) A szolgáltatásokra utalt családos réteg (Júlia, Anett, Péter)
Ez a csoport igényli a magas színvonalú infrastruktúrát és a könnyű logisztikai megoldásokat.
- Prioritások: A gyermekintézmények könnyű és biztonságos megközelítése (Anett, Júlia), jó minőségű élet a gyerekeknek és a gyors ingázás (Péter).
- Kihívások: Logisztikai terhek a gyerekek intézménybe juttatása miatt (Anett), a Fő út zajos és veszélyes közlekedése (Júlia), és az ingázás miatti idő- és energiapazarlás (Péter).
- Összegzés: A helyi szolgáltatásoknak és közlekedési útvonalaknak kell alkalmazkodniuk a kisgyermekes családok és a munkába járók igényeihez.
B) A kiszolgáltatott és idős réteg (Bea, Piri néni)
E csoport számára a szociális biztonság, az elérhetőség és a megélhetés a legfontosabb.
- Prioritások: Alacsony megélhetési költségek, szociális támogatás és biztonságérzet (Bea, Piri néni), valamint a szolgáltatások (bolt, orvos) könnyű elérése (Piri néni).
- Kihívások: Megélhetési nehézségek, szociális elszigeteltség és a szűkös programlehetőségek (Bea). A gyenge minőségű infrastruktúra (pl. járdák, közlekedés) és a mobilitás szűkös lehetzőségei (Bea, Piri néni) korlátozza a mindennapi életet. A társadalmi mobilitás hiánya (Bea és gyermekei számára) akadályozza a hátrányos körülmények közül való kitörést.
- Összegzés: Megerősített szociális hálóra és akadálymentesített infrastruktúrára van szükség.
C) A helyi életet kereső fiatal réteg (Domi)
- Prioritás: Szórakozási és sportolási lehetőségek, társasági élet és könnyű helyközi közlekedés.
- Kihívások: A korlátos helyi közlekedés (pl. éjszakai járatok hiánya), kevés helyi szórakozási lehetőség és a kapcsolatépítés nehézsége.
- Összegzés: Helyi közösségi terek, programok és a fiatalok igényeihez igazított mobilitási megoldások kellenek.
Közös kihívások és átfogó megoldási javaslatok
Az elemzésből három domináns problémakör azonosítható, melyek kezelése a település egészének érdekét szolgálja:
A) Logisztikai és közlekedési probléma
A forgalmas és veszélyes Fő út, a hiányzó/rossz minőségű járdák, valamint a korlátos helyi és helyközi közlekedés minden lakostípus életét nehezíti.
Javaslatok:
- Közlekedésbiztonsági Fejlesztések: Járdák kiépítése és szélesítése (Piri néni, Júlia).
- Helyi Közlekedés Optimalizálása: Buszok akadálymentesítése (Piri néni) és a sűrűbb járatok biztosítása Csobánka-Pilisvörösvár között (Domi).
B) Szociális elszigeteltség és közösségi kohézió hiánya
A kapcsolatépítés nehézsége (Domi), a társadalmi mobilitás hiánya és a kevés programlehetőség rontja a közösség kohézióját, főként a sérülékeny rétegek (Bea, Piri néni) esetében.
Javaslatok:
- Közösségépítő programok: Aktívabb, változatosabb ingyenes programok (Bea, Domi).
- Szociális támogatás: Felzárkóztató programok, felnőttoktatás és több szociális támogatás (tűzifa, rezsikiegészítés) Bea és Piri néni számára.
- Fizikai terek: Közösségi terek kialakítása, ahol a fiatalok is találkozhatnak (Domi).
C) Gyermekintézmények és az alapvető szolgáltatások minősége
A családosok számára az intézmények környezete, az idősek számára az alapvető szolgáltatások elérhetősége a kritikus.
Javaslatok:
- Intézményi környezet fejlesztése: A veszélyes intézményi parkolók és környezet rendbetétele (Anett, Júlia).
- Alapvető ellátás: A bolt választékának és árainak felülvizsgálata, az SZEI-be való eljutás megkönnyítése (Piri néni).
Összegzés
A falu fejlesztésének kulcsa abban rejlik, hogy integráltan kezeli a különböző korcsoportok eltérő, de egymással összefüggő problémáit. A biztonságos közlekedési infrastruktúra kiépítése, a szociális háló megerősítése és a rugalmas közösségi/logisztikai megoldások bevezetése szükséges ahhoz, hogy a település megtartsa az aktív családokat, segítséget nyújtson a rászorulóknak és élhető jövőképet kínáljon a fiataloknak.
